» Ebben a menüpontban arra igyekszünk, hogy örökérvényű, hasznos tippeket adjunk ahhoz, hogy vevőink is kis betekintést nyerjenek a varrás misztikumába!
Tudjon meg Ön is többet az anyagokról, varrás technikákról, fazonnevekről! Mikor rendelési igényét leadja, akkor szakszavakat tudjon használni, illetve hozzáértő szemmel tudja vizsgálni a kész ruhadarabot!
» Első témánk: Mit érdemes tudni az Anyagtulajdonságokról?
Elvárás:
- felső ruházat: tartósság, kopásállóság, gyűrődés mentesség, könnyű alakváltás, a test formájának felvétele
- bélések: sima, selymes, öltözködés közben könnyű csúszás
- közbélések, vásznak: a kidolgozott fazont a hordás közben meg kell tartaniuk
- higiénia és esztétika igénye
Alapanyagok két nagy csoportja:
szerves: növényi, állati
- természetes
szervetlen: azbeszt-ásvány
szerves: regenerált (celllulóz, fehérjék), szintetikus (poliészterek)
- mesterséges
szervetlen: üveg, fémszálak
Regenerált anyagok: szálgyártásra alkalmas, sűrű folyadékok, majd szálhúzás után, visszaalakítják őket eredeti anyaggá
* Érdekesség, hogy a fehérje alapú szálak között: tejfehérje-, szója-, és földimogyoró anyagából készült szálak is megtalálhatóak
» Milyen szövetfajtákat különböztetünk meg?
Pamut szövetek:
fehérnemü szöv: -batiszt, flanell
ruha szöv: -puplin, ballon szöv-ek, muszlin, karton, kékfestő karton
bélés szöv: -molino
háztartási szöv: chiffon (sifon)
impregnált pamutszövetek
szövésük által megnevezett anyagok:
-ripsz
-diagonál
-cabardine
-duvetine, düftin
-bársonyok: kord bársony
lánc bársony
len szövetek: lenbatiszt
len-ruhaszövet
lenvászon
gyapjú szövetek: átmentei kabátszövet, burberry, gyapjúkord, double (dublé),
gabardin, kasha, lóden, posztó, velour-szövetek, georgette (zsorzsett), tweed
selyem szövetek: selyem batiszt
crepe de chine (krepp desin)
imprimé (emprimé)
azsúr
atlasz
burett
taft
muszlin
chantung
brokát
bélésszövetek: szabó vászon
vattelin
chloth (klott)
serge (sers)
lustrine (lüsztern)
» Népművészetünk jellegzetes motívumai - hímzések
A hímzés több ezer éves múltra tekint vissza. Elsősorban azokat a ruhadarabokat díszítettek hímzéssel, amelyeket felül viseltek; ingváll díszítése, pruszlikon, kendőkön, főkötőkön.
A különféle tájegységeknek megvannak a saját hímzésfajtái. Más az öltéstechnika, a használt színek, a fonal, a motívumok, és más a felhasznált alapanyag minősége.
A népművészetünk az életforma változásával fejlődött. Mára szinte teljesen kilépett a hagyományos paraszti környezetből, és épp ezért a műveltség értékes kiegészítője e terület ismerete.
A kategóriák:
1. szálhúzásos, szalag- és zsinórdíszítések:
- szálhúzás (azsúr): a kelme egyik irányából fonalakat húzunk ki, és az így keletkezett köz két határoló oldalán, -ahol a szövet anyaga még megvan-, színes fonallal különböző módon átcsavarjuk, azaz egy keretvarrást készítünk
- a kelmeszéleket szalagbetét beállításával is egymáshoz dolgozhatjuk: ezek egy, vagy két sor farkasfog illetve hajtogatott sima szalagból is készülhetnek
- zsinórdíszítés: általában sujtászsinórral készül. A sodrott és a szélesebb zsinor is gyakori. A zsinort megszakítás nélkül vezetjük végig
2. hímzésdíszek:
- lyukhímzés: leggyakoribb formái: kör, csepp, levélke
- laposhímzés: buzsáki, sárközi, kalocsai, matyó
- keresztszemes hímzések: baranyai, bakonyvidéki, beregi, borsodi, békési, hevesi, rábaközi, somogyi, szabolcsi
- láncöltéses hímzés: géppel és kézzel is készülhet
- géphímzés: népi nevén; nyargalás. Varrógéppel készítik egyszerű tűző öltéssel. Mintája ennek megfelelően folyamatos. Könnyen és gyorsan elkészíthető
- rátétmunkák: valamilyen alapanyagra egy másik kelmét dolgoznak rá. Női ruhákon igen mutatósak a rátétminták
- gyöngyhímzés: a gyöngydíszt csak délutáni, és estélyi ruhákon alkalmazunk. A gyöngyhímzés mintája nem lehet zsúfolt, mert a sűrűn egymás mellé felvarrt gyöngy merevvé teszia kelmét, ami azután a hímzett helyeken felpúposodik
» Méretvétel szabályai I.
A méretvétel célja a női alakon végzett mérések alapján olyan adatok szerzése, melyek felhasználásával, az alapszerkesztés elkészíthető és az erre kialakított szabásminta után pontosan az alakra illő ruhadarab szabható.
A méretvételnél következetesen be kell tartani a következőket.
1. Akiről méretet veszünk, álljon nyugodtan, természetes testtartással. Ne feszítse ki törzsét, testsúlya egyformán nehézkedjen mindkét lábára.
2. A mérés előtt a megmérendő egyén derekára keskeny szalagot kössünk, elég szorosra búzva úgy, hogy az elől kissé lefelé ívelődjék. Ez a vonal határozza meg a derékvonal pontos helyét.
Nőknél a rajtuk lévő blúz vagy ruha és szoknya felett veszünk méretet, azonban az esetleges külön övet távolítsuk el.
A méreteket a mérés irányának alapján szélességi és hosszúsági méretek csoportjába soroljuk:
- szélességi vagy körméretek mérésénél a mérőszalagot - centimétert - a test megfelelő helyén vízszintesen körülvezetjük.
- hosszusági mérések legtöbbször függőlegesen, de mindig fentről lefelé haladnak. A mérést a 150 cm hosszú vászon mérőszalaggal végezzük.
Szoknya méretvétele:
A derékra kötött keskeny szalag elhelyezése után szoknyához a következő méretek felvételére van szükség:
- derékbőség (db): a centimétert a derékra kötött szalag mentén szorosan körülvezetjük
- csípőbőség (csb): a derékvonaltól mintegy 20 cm-rel, de mindenképpen a csípő legkiálóbb domborulatain keresztül, vízszintes irányban körülvezetett centiméterrel mérjük. A centimétert sem megszorítani, sem lazán hagyni nem szabad.
- szoknya hossza (szh): mérése elől, középen, a derékre kötött szalagtól a megfelelő szoknya hosszig
- földig hossza: a szoknya méretének hosszát a földtől visszafelé is megállapítják. A derékvonaltól a földig mért adatból a megfelelő cm-t kivonva kapja meg a divatos szoknya hosszát.