Tudjon meg Ön is többet az anyagokról, varrás technikákról, fazonnevekről! Mikor rendelési igényét leadja, akkor szakszavakat tudjon használni, illetve hozzáértő szemmel tudja vizsgálni a kész ruhadarabot!

Elvárás:

• felső ruházat: tartósság, kopásállóság, gyűrődés mentesség, könnyű alakváltás, a test formájának felvétele
• bélések: sima, selymes, öltözködés közben könnyű csúszás
• közbélések, vásznak: a kidolgozott fazont a hordás közben meg kell tartaniuk
• higiénia és esztétika igénye

Alapanyagok két nagy csoportja:

szerves: növényi, állati

• természetes

szervetlen: azbeszt-ásvány

szerves: regenerált (celllulóz, fehérjék), szintetikus (poliészterek)

• mesterséges

szervetlen: üveg, fémszálak

Regenerált anyagok: szálgyártásra alkalmas, sűrű folyadékok, majd szálhúzás után, visszaalakítják őket eredeti anyaggá

* Érdekesség, hogy a fehérje alapú szálak között: tejfehérje-, szója-, és földimogyoró anyagából készült szálak is megtalálhatóak

Pamut szövetek:

       fehérnemü szöv: -batiszt, flanell

       ruha szöv: -puplin, ballon szöv-ek, muszlin, karton, kékfestő karton

       bélés szöv: -molino

       háztartási szöv: chiffon (sifon)

       impregnált pamutszövetek

szövésük által megnevezett anyagok:

-ripsz

-diagonál

-cabardine

-duvetine, düftin

-bársonyok: kord bársony

                   lánc bársony

len szövetek: lenbatiszt

                      len-ruhaszövet

                      lenvászon

gyapjú szövetek: átmentei kabátszövet, burberry, gyapjúkord, double (dublé),

gabardin, kasha, lóden, posztó, velour-szövetek, georgette (zsorzsett), tweed

selyem szövetek: selyem batiszt

                             crepe de chine (krepp desin)

                             imprimé (emprimé)

                             azsúr

                             atlasz

                             burett

                             taft

                             muszlin

                             chantung

                             brokát

bélésszövetek: szabó vászon

                        vattelin

                        chloth (klott)

                        serge (sers)

                        lustrine (lüsztern)

A hímzés több ezer éves múltra tekint vissza. Elsősorban azokat a ruhadarabokat díszítettek hímzéssel, amelyeket felül viseltek; ingváll díszítése, pruszlikon, kendőkön, főkötőkön.

A különféle tájegységeknek megvannak a saját hímzésfajtái. Más az öltéstechnika, a használt színek, a fonal, a motívumok, és más a felhasznált alapanyag minősége.

A népművészetünk az életforma változásával fejlődött. Mára szinte teljesen kilépett a hagyományos paraszti környezetből, és épp ezért a műveltség értékes kiegészítője e terület ismerete.

A kategóriák:

1. szálhúzásos, szalag- és zsinórdíszítések:

• szálhúzás (azsúr): a kelme egyik irányából fonalakat húzunk ki, és az így keletkezett köz két határoló oldalán, -ahol a szövet anyaga még megvan-, színes fonallal különböző módon átcsavarjuk, azaz egy keretvarrást készítünk
• a kelmeszéleket szalagbetét beállításával is egymáshoz dolgozhatjuk: ezek egy, vagy két sor farkasfog illetve hajtogatott sima szalagból is készülhetnek
• zsinórdíszítés: általában sujtászsinórral készül. A sodrott és a szélesebb zsinor is gyakori. A zsinort megszakítás nélkül vezetjük végig

2. hímzésdíszek:

• lyukhímzés: leggyakoribb formái: kör, csepp, levélke
• laposhímzés: buzsáki, sárközi, kalocsai, matyó
• keresztszemes hímzések: baranyai, bakonyvidéki, beregi, borsodi, békési, hevesi, rábaközi, somogyi, szabolcsi
• láncöltéses hímzés: géppel és kézzel is készülhet
• géphímzés: népi nevén; nyargalás. Varrógéppel készítik egyszerű tűző öltéssel. Mintája ennek megfelelően folyamatos. Könnyen és gyorsan elkészíthető
• rátétmunkák: valamilyen alapanyagra egy másik kelmét dolgoznak rá. Női ruhákon igen mutatósak a rátétminták
• gyöngyhímzés: a gyöngydíszt csak délutáni, és estélyi ruhákon alkalmazunk. A gyöngyhímzés mintája nem lehet zsúfolt, mert a sűrűn egymás mellé felvarrt gyöngy merevvé teszia kelmét, ami azután a hímzett helyeken felpúposodik

A méretvétel célja a női alakon végzett mérések alapján olyan adatok szerzése, melyek felhasználásával, az alapszerkesztés elkészíthető és az erre kialakított szabásminta után pontosan az alakra illő ruhadarab szabható.

A méretvételnél következetesen be kell tartani a következőket.

1. Akiről méretet veszünk, álljon nyugodtan, természetes testtartással. Ne feszítse ki törzsét, testsúlya egyformán nehézkedjen mindkét lábára.

2. A mérés előtt a megmérendő egyén derekára keskeny szalagot kössünk, elég szorosra búzva úgy, hogy az elől kissé lefelé ívelődjék. Ez a vonal határozza meg a derékvonal pontos helyét.

Nőknél a rajtuk lévő blúz vagy ruha és szoknya felett veszünk méretet, azonban az esetleges külön övet távolítsuk el.

A méreteket a mérés irányának alapján szélességi és hosszúsági méretek csoportjába soroljuk:

• szélességi vagy körméretek mérésénél a mérőszalagot - centimétert - a test megfelelő helyén vízszintesen körülvezetjük.
• hosszusági mérések legtöbbször függőlegesen, de mindig fentről lefelé haladnak. A mérést a 150 cm hosszú vászon mérőszalaggal végezzük.

Szoknya méretvétele:

A derékra kötött keskeny szalag elhelyezése után szoknyához a következő méretek felvételére van szükség:

1. derékbőség (db): a centimétert a derékra kötött szalag mentén szorosan körülvezetjük
2. csípőbőség (csb): a derékvonaltól mintegy 20 cm-rel, de mindenképpen a csípő legkiálóbb domborulatain keresztül, vízszintes irányban körülvezetett centiméterrel mérjük. A centimétert sem megszorítani, sem lazán hagyni nem szabad.
3. szoknya hossza (szh): mérése elől, középen, a derékre kötött szalagtól a megfelelő szoknya hosszig
4. földig hossza: a szoknya méretének hosszát a földtől visszafelé is megállapítják. A derékvonaltól a földig mért adatból a megfelelő cm-t kivonva kapja meg a divatos szoknya hosszát.